Adatközpont korszerűsítés és bővítés

A döntés három tényezőn múlik: van-e még bővíthető szabad kapacitás a meglévő géptermben, elbírja-e az épület a nagyobb villamos és hűtési terhelést, és mennyibe kerül egy kW hasznos kapacitás a két úton. Ha a gépterem alapterülete és betáplálása elvben elegendő, a korszerűsítés jellemzően lényegesen kevesebb beruházást igényel, mint egy új létesítmény.

Új építés felé billen a mérleg, ha az épületszerkezet vagy a betáplálás fizikai korlátot jelent, ha a földrajzi elhelyezkedés már nem felel meg, vagy ha a tervezett növekedés többszöröse a jelenlegi terhelésnek. A választ egy állapotfelméréssel és kapacitástervvel érdemes megalapozni.

A legtöbb esetben nem. A munkát szakaszolva, élesüzem mellett végezzük: ideiglenes betáplálással, előre egyeztetett karbantartási ablakokban, rendszerenként haladva. A kritikus átkötések jellemzően éjszakai vagy hétvégi idősávba kerülnek, tesztelt visszaállítási forgatókönyvvel.

Teljes leállás akkor merül fel, ha a főelosztó vagy a fő betáplálás cseréje elkerülhetetlen és nincs redundáns ág. Ezt a felmérés során derítjük ki, és ha szükséges, a leállás hosszát és időpontját a projekt legelején rögzítjük, nem menet közben.

A hatókör dönt. Egy UPS- és akkumulátorcsere jellemzően néhány hét a felméréstől az üzembe helyezésig. Egy hűtési korszerűsítés containment kiépítésével és szabályozáscserével több hónapos folyamat, mert a berendezések szállítási ideje és a szakaszolt kivitelezés is beleszámít.

Egy teljes, több rendszert érintő retrofit, villamos, hűtés, rack és kábelezés együtt, élesüzem mellett tipikusan több hónapos, ütemtervhez kötött projekt. A pontos időigényt a felmérés után, kiviteli terv alapján tudjuk megadni.

A felmérés a meglévő állapotot méri fel és dokumentálja, a villamos betáplálás és elosztás kapacitását, az UPS és akkumulátorok állapotát, a tényleges terhelést rackenként, a hűtési teljesítményt és a légáramlás rendezettségét, a rack-kihasználtságot, a kábelezés állapotát, valamint a biztonságtechnikai és tűzjelző rendszerek lefedettségét.

Az eredmény egy dokumentált helyzetkép és egy kapacitásterv, amely megmutatja, hol van tartalék és hol van szűk keresztmetszet. Erre épül a korszerűsítés hatóköre és ütemterve.

Nincs listaár, mert a költséget a hatókör határozza meg: hány kW kapacitást kell hozzáadni, cserélni kell-e a betáplálást, elegendő-e a meglévő hűtés légáramlásának rendezése vagy új berendezés kell, és mennyi munka végezhető el üzemidőben.

A költséget jellemzően a berendezések, az élesüzem melletti kivitelezés többletmunkája és az ideiglenes ellátás teszi ki. Konkrét árajánlatot állapotfelmérés után adunk, tételes hatókörrel.

Az első lépés majdnem mindig a légáramlás rendezése, hideg- és melegfolyosó szétválasztása, containment kiépítése, vakpanelek és padlókefék pótlása. Ez berendezéscsere nélkül is érdemi sűrűségnövekedést tesz lehetővé, mert megszünteti a hideg levegő megkerülő útjait.

Ezen túl in-row hűtés, hátsóajtós hőcserélő vagy folyadékhűtés jön szóba, rackenként célzottan. A választás a tervezett teljesítménysűrűségtől és a meglévő hűtöttvizes rendszer tartalékától függ.

Az N+1 azt jelenti, hogy a szükséges kapacitáson felül egy tartalék egység van; ez a leggyakoribb megoldás vállalati géptermekben, mert egy egység kiesését vagy karbantartását kezeli. A 2N teljes kettőzést jelent, egymástól független ágakkal, és jellemzően ott indokolt, ahol a szolgáltatás kiesése közvetlen üzleti kárt okoz.

Korszerűsítéskor gyakori köztes út az egyik rendszer N+1-re emelése a másik érintése nélkül. Az adott létesítményre vonatkozó szintet a rendelkezésre állási elvárás és a kockázatelemzés alapján, a tervezővel közösen határozzuk meg.

A leggyakrabban hivatkozott fogalmi keret adatközponti oldalon az EN 50600 szabványsorozat és az Uptime Institute Tier-besorolása; a tűzvédelmi oldalon az OTSZ és a hozzá kapcsolódó TvMI-k, a tűzjelző rendszereknél az MSZ EN 54 sorozat, kamerarendszer esetén pedig az adatkezelési szempontok.

Ez a felsorolás általános tájékoztatás. Azt, hogy egy adott létesítményre és átalakításra pontosan mi kötelező, a tervező, a tűzvédelmi szakember, illetve adatvédelmi kérdésben az adatvédelmi tanácsadó és az illetékes hatóság állásfoglalása határozza meg.